2013. november 9., szombat

3. rész

      Sziasztok!
Tudom, hogy soká lett rész, de így alakult. Sajnálom, hogy nem kaptam komit az előző részhez, de nagyon köszönöm a pipákat! Remélem, jó részt raktam nektek össze, és élvezni fogjátok az olvasást. Jó szórakozást, és kellemes hétvégét!
*Chrisee

3.        rész


Oké, siránkozás vége! Aludtam rá egyet, és rájöttem, kell nekem. Vagyis… valamilyen szinten. Tudom, úgy viselkedem, mint egy 16 éves, de nézzétek el nekem. Sebastian volt, és még most is ő az egyetlen szerelmem. Neki szenteltem mondhatni az egész életem. Ez normális? Normális vagyok?! Az egész tinédzser korom, és a fiatalságom arra áldoztam, hogy utána siránkozok, de nem tettem semmit azért, hogy megváltozzon! Hogy ne csak siránkozás legyen, hanem tettek is. Itt cseng a fejemben az egyetlen szám, amelyet évek óta nem felejtettem. A Vettel ház vezetékes telefonja. Mikor utoljára ezt a számot hívtam… igen. Rossz emlékek. Talán ezért nem akarom megint tárcsázni, megint ugyanazt a köszöntést hallani. Minden felmerengne bennem, de nem akarom. Nem akarok emlékezni arra, hogy elveszítettem a szüleim, és az egyetlen kishúgom.
Lassan kikecmeregtem az ágyból és felvettem egy rövidnadrágot és egy trikót. Felhúztam az edzőcipőm, lófarokba kötöttem a kifésült hajam, majd elővéve a feltöltött iPod-om. Leszaladtam az emeletről és csak Nellyt találtam a földszinten
- Jó reggelt- köszöntem, de nem voltam valami vidám
- Szia- tegezett le, miután körbenézett, hallja-e valaki a beszélgetést- nincs valami jó kedved…
- Nincs, de mindegy. Elmegyek, futok egy kicsit
- Rendben. Kérsz valamit, mire hazaérsz?
- Egy málna-eper- banán turmixot, és egy vajas pirítóst
- Te nem is szereted a pirítóst
- Minden változik- vontam vállat. El fogok szakadni Sebastiantól- hol vannak a többiek?
- Tessa még alszik, Zane és Diana pedig elmentek valahova. Azt hiszem, egy barátjukhoz, kerti partyra
- Oké, köszönöm. Majd jövök- intettem és kiléptem a házból
Betettem a fülembe a fülhallgatót, felnyomtam maximum hangerőre a lejátszót, és magamat is meglepve Britney Spears Toxic című száma csendült fel. Most kivételesen nem Tessa szórakozott velem, én választottam ezt a dalt.
Elhagyva a kaput jobbra indultam, a szokásos bal helyett. Nem tudom, hogy miért tettem így, de nem akartam megfordulni. Elég a szokásos dolgokból, már kell a változás. A zenék csak váltották egymást, én pedig még bőven bírtam. Mikor ismerős helyre értem lelassítottam, majd hirtelen megálltam. Akkor vettem észre, hogy ismét a Toxic megy, és nagyon is ki vagyok merülve.
Alexander egy szál fürdőnadrágban állt a verandán és nagyon nézett valamit. Nekidőltem az egyik fának, és úgy próbáltam kipihenni magam. Mikor már jobban voltam, ismét futni indultam. Nagyjából 20 métert sikerült megtennem, mikor megláttam Alexet a kertben közel Magenhez. Nagyon- nagyon közel hozzá… Ezek csókolóznak? Jesszus! Ilyet sem akartam látni… Amennyire Magen akarta, Alexander annyira húzta el a fejét. Míg kicsit arrébb állt, a lány a medencében landolt. A szőkeség megpróbált segíteni neki, Magen csak csapkodott, majd puffogva és csurom vizesen besétált a házba. Jobbnak láttam tovább futni, már visszafelé.
- Megjöttem, Nelly
- Rendben, kisasszony. Itt a reggelije, amit kért- válaszolta. Tessa is itt van, remek!
- Máris jövök, csak lezuhanyozok
Vagy 10 percig tusoltam, hogy ne kelljen Tessa fejét néznem evés közben, de még ez is kevésnek bizonyult. Leballagtam a lépcsőn a lenge nyári ruhámban, majd felültem a bárpulthoz
- Köszönöm, Nelly. Nagyon jól néz ki- mosolyogtam rá
- Kedves egészségére
Belekortyoltam a turmixba, majd ettem egy falatot a pirítósból, de azonnal félre is tettem
- Mégsem kérem- fintorogtam
- Miért nem szereti a pirítóst?- kérdezte, mire Tessa nem hagyott válaszolni
- Az édes kis Sebastian sem szereti, ezért ő sem- kacagott fel lenézően
- Hát persze, tőled nem is várhattam többet. Elolvastad a naplóm
- Kár, hogy mostanában nem írsz. De ez a Sebastian... összetörte a pici szíved?- csücsörített. Meg tudtam volna ütni
- Szerintem pont neked semmi közöd ehhez
- Leállok a szívatással, ha te is leteszel Alexanderről
- Képzeld, nem kedvel- vontam vállat- van ilyen, Tessa. Nem mindenkinek jönnek be a jó sportoló ribancok
- Nem vagyok ribanc- kérte ki magának- de inkább nevezzenek annak, mint hogy még 17 évesen is szűz legyek
- Szerintem a szüzességemhez semmi közöd- ripakodtam rá
- Bocsi, a zavarásért… beengedtem magam- szólalt meg Alexander az ajtóban. Basztikuli. Mindent hallott!
- Semmi baj. Brookkal… vagyis Borsóval épp végeztünk, igaz?- mosolygott rám, de az én fejem persze tök vörös volt
- Ne hívj így- hangsúlyoztam a szavakat
- Csak nem a kis Sebastian hív mindig így? Biztosan ma is jól fogsz vele szórakozni
- Ha az életemről akarsz tudni bármit, engem kérdezz meg, és ne a naplómat olvasd
Már elegem volt mindenből és Alexander jelenléte sem izgatott igazán. Egyszerűen kikerültem, majd felmentem a szobámba. Megfogtam a medvém, amit persze még Sebastiantól kaptam és ráhajtottam a fejem. Nem tudtam sírni… haladást értem el?
20 perccel később kopogást hallottam
- Nelly, nem érdekel, hogy mit akar Tessa. És most te is menj el, légyszi
- És ha én egyik sem vagyok?- Alex lassan benyitott a szobába, majd becsukta maga mögött az ajtót
- Rád nem számítottam- ültem fel az ágyon
- Bejöhetek?
- Már bent vagy, nem?
- De- elmosolyodott, majd az ágyhoz sétált- Leülhetek?
- Csak tessék.
Felhuppant a nagy franca ágyra, levette a cipőjét és mellém kúszott
- Mindig ilyen veled Tessa?
- Igen, de nem érdekel. Csak elég szarul esik, mikor a magán dolgaim olvasgatja- fintorogtam
- És… ez igaz?- kérdezett rá elpirulva
- Micsoda? Hogy Sebastian az életemben van?
- Nem. Hogy még szűz vagy
- Ja. Persze! Mi más is érdekelne?!- tettem fel magamnak a kérdést hangosan
- Nem azért kérdeztem. De ha te ilyennek nézel, akit csak a szex érdekel, már most el is mehetek
- A lányok nem szeretik a visszautasítást. Magen sem…
- Hogy mi?- dermedt meg
- Láttalak titeket reggel a medencénél. Mikor futni voltam
- Nézd, Brook. Én nem akarok tőle semmit. Amióta meglátott, azóta akar tőlem valamit. Nekem viszont egyáltalán nem kell. Ezért van az, hogy soha nem vagyok otthon. Vagy, legalább is kevésszer és kevés időre megyek haza, hogy elkerülhessem
- De… ez undorító.
- Tudom- sóhajtott, majd kezét a kezemre csúsztatta- minden rendben lesz. Én nem mondom el senkinek
- Micsodát?
- Hát… amit az előbb mondtál
- Engem nem érdekel, hogy ki mit gondol, hisz, vagy tud rólam. Nem fogok lefeküdni azért, mert ciki, hogy még nem voltam senkivel
- Ezért kedvellek- mondta mosolyogva, majd rám emelte tekintetét
Nem tudok betelni vele. Az a kék szempár egyszerűen csábít engem, és mikor beleharap az ajkába. Istenem! Nem tudok neki ellen állni. Nem is kellett. Finoman megfogta a tarkóm, majd magához húzott. Szája lassan ostromolta enyémet, végül szétválasztotta őket.
- Ha még nem állsz készen, én teljesen megértem- simogatta meg a hátam
- Köszönöm- mosolyogtam rá, majd fejem az ölébe hajtottam
Nagyon jól elbeszélgettünk, és sokat nevettünk. Tessa valószínűleg éppen egy ellentervet dolgozott ellenünk, de még ez sem érdekelt. Jól érzem magam Alexanderrel és nem tud ettől eltántorítani semmi. Bocsi, Sebastian…
- Gyere, mennünk kell- húzott fel az ágyról fél 5 körül
- Mi? Miért?
- Majd meglátod. Gyere- nyújtotta a kezét
Lassan lemásztam az ágyról, majd odasétáltam hozzá. Megfogta a kezem, de én szétválasztottam
- Tessa…
- Nem érdekel- fogta meg ismét, és már nekem sem volt kedvem elválni tőle
Lesétáltunk az emeletről, majd akkor láttam meg Tessát és Magent koktélt kortyolgatni. Nelly is ott volt, és szólt, így nem volt más választásom, mint odamenni. Nem akartam balhét
- Brook, épp most szólt neked a házvezetőnő
- Ő Nelly, és egyáltalán nem azt a posztot tölti be az életemben- ripakodtam rá
- Nem kell leszedni a fejem! Nem tudtam. De menjünk oda hozzá- nem látta Magent, még mindig a kezem szorítja! Mit csináljak?
Végül vége lett a gondolkodásomnak, ugyanis Alexander odahúzott. Az ajtóban álltunk, ahol már mindenki világosan látott minket. Magen és Tessa teljesen ledermedtek, mire Nelly csak észrevétlenül rám kacsintott
- Miért… miért szóltál, Nelly?- kérdeztem kicsit habogva. Idegesített a két szempár, melyek gyilkosan meredtek rám
- Azt szeretném tudni, mikor érkeznek meg ma este
- Ma nem jövünk haza- vont vállat Alex
- Az sajnos nem lehet…- szontyolodott el Nelly- ma július 4-e van, kisasszony. Este vacsorázni mennek
- Ahogy mi is- szólalt meg Magen és Alexanderre nézett
- Látszik, hogy máshonnan jöttetek. Nektek ez nem is fontos- kezdte Tessa.
Jesszus! Megütöm…!
- Európából jöttünk, nekünk ez nem jelent sokat- mondtam helyeslően- de tiszteletben tarjuk ezeket, szóval semmi szükség arra, hogy kiakadj- válaszoltam higgadtan- mikor megyünk, és hova?- kérdeztem Nellyt
- Az asztalfoglalásuk a George’s-ba szól, este 7 órára
- Mi is oda megyünk- vigyorgott Magen
Ilyenkor mi a baja? Úgy vigyorog, mint a tejbe tök…
- Remek, és mikor?- kérdezte Alexander
- Fél 8-ra, ha minden igaz…
- Jó, ott találkozunk
- Miért, hova készülsz?- kérdezett rá rögtön Magen
- Elmegyünk Brookkal, aztán majd jövünk, lehet én viszem oda. Nem fog elkésni
- Alexander…- kezdtem félve- Dianának nagyon fontos ez az este, mindig. Együtt szoktam vele tölteni, és nem akarok neki csalódást okozni. Remélem nem baj, ha most el kell menned- teljesen piros voltam a fejem
Most tulajdonképpen kidobtam a házból azt a pasit, akivel a legszívesebben lennék…
- Persze, semmi gond. Majd ott találkozunk
Elengedte a kezem, majd egy óvatos csókot lehelt ajkaimra. Elolvadok! Édes volt, és egyben keserű, mert el kellett válnunk.
Hallottam, hogy becsapódik az ajtó, majd felbőg a motor. Alexander kihajtott a kapun, majd Nelly felé fordultam
Diana ruhája
- Sütnél nekem sült krumplit?
- Persze!- rögtön ment is a fagyasztóhoz és kivett egy zacskó mirelit burgonyát
- Azt hiszed, most nyert ügyed van?- kérdezte Tessa és sugárzott belőle az irigység
- Nem, de ti ketten nehogy összevesszetek rajta- kacsintottam, majd felmentem a szobámba
Tessa értetlen és Magen ledermedt arca igazán jó hangulatot varázsolt számomra. Nyeregben érezhettem magam. Már tudom, Tessa miért bunkó mindenkivel. Jó érzés, de nekem csak azért, mert már ő is eleget ártott nekem. Itt az idő felvenni a kesztyűt.
Fél 2-kor ért haza Diana és Zane. Míg Zane leült újságot olvasni, és híreket keresgélni az interneten, addig Dina és én a szobámban készülődtünk. Ilyenkor mindig én csinálom neki a sminket és a haját, és persze a ruhát is együtt választjuk ki… de ezt a múlt hétvégén már megtettük. Megszokta, hogy Tessa ilyenkor nincs jelen, ő a barátnőivel készülődik. Én viszont szeretek itthon elkészülni, így lett szokás a Dianával való öltözködés és sminkelés.
Brook ruhája
6 órakor már minden készen állt, csak a ruhát kellett fölvenni. Tudtam, hogy Tessa, (és valószínűleg Magen is, Alexander miatt) extra miniben lesz, így gondoltam én inkább az eleganciával „hódítok”. De hosszas keresgélés után csak a mini kategóriában találtam magamnak ruhadarabot, így fittyet hányva a magamnak tett ígéretemnek egy nagyon rövid, krém színű ruhát vettem fel, egy tűsarkúval. A hajam egy szép kontyba kötöttem,  és betettem az egyik legdrágább fülbevalóm. Vadítóan néztem ki… Diana haját begöndörítettem, és feltűztem, és egy hosszú, narancssárga ruhát aggattam rá. Mesésen nézett ki! Igazi díva volt.
- Nahát. A város két legjobb csajával megyek- vigyorgott Zane
- Mi ez az új stílus?- nevettem fel. Sosem szokott így beszélni
- Gyönyörű vagy, Drágám- csókolta meg kedvese arcát, majd a mercihez vezetett minket
Mindhárman beszálltunk, és a sofőr gázt adott. Tessa írt, hogy majd ott találkozunk. Mikor kiszálltunk, már minden amerikai színekben pompázott. Lufik, virágok, festés, minden egyéb. Bent nyüzsgő embertömeg… szeretem ezt az életet. Vagyis nem mindig, de most jól jön. Egyenesen a recepcióshoz mentünk
- Jó estét kívánok!- köszöntött minket és a férfi, és meglehetősen feltűnően végigmért, majd Dianát is- az asztalfoglalásuk össze lett vonva
- Hogy micsoda?- kérdeztük szinte egyszerre
- Miss Tessa Eransho azt kérte, hogy Kamaron Blom asztalfoglalásával vonjunk össze az önét, így kapnak egy 9 személyes asztalt. Szerencsére már elkészült. Kérem, kövessenek
Tessa ruhája
A kezdeti meglepetés mindnyájunkon eluralkodott, de tova is szállt. Sőt! Én elveztem, hisz ha Tessa összevonta az asztalokat, akkor egész végig nézhetik, és végre rájöhetnek, hogy Alexander engem kedvel, nem őket. Leültünk, majd rendeltünk borokat. Mivel 3 hónap, és 18 leszek, én is ittam. Tessa 15 perc késéssel libbent be. Egy kék mini ruha volt rajta, amely igen csak tetszett, de nem akartam a tudtára adni. Lassan leült, majd kért magának bort. Természetesen a bocsánatkérés a késés, vagy a bonyodalom okozása miatt elmaradt. Zane kérdőre vonta, de amint rájött, hogy minden lepereg a lányról, inkább letett a fejmosásról. Fél 8-kor a másik család is megérkezett. Természetesen, mint az illedelmes felnőttek felálltunk, és így köszöntöttük egymást. Elpirultam, mikor Alexander tekintete végigfutott rajtam, majd elmosolyodott. Velem szemben foglalt helyet. Igazán elegáns volt az öltönyében, de ezt Magenről is elmondhatom, aki egy combközépig érő, rózsaszínes ruhát öltött magára, aminek az alját apró rózsák formálták. Karol egy gyönyörű bordó ruhát vett föl, mely a földig ért, és a dekoltázsát, illetve a szilikon melleit, igen csak kidobta.
- Nagyon szép vagy- suttogta a fülembe Alexander, mikor a mellettem lévő széken foglalt hely
Válaszolás helyett csak elpirultam.
Jól elbeszélgettünk, mindössze annyi volt a baj, hogy Tessa nem nézett rám keményen, mindössze gonoszul mosolygott. Utálom, mikor ezt csinálja, készül valamire!
Olyan 9 körül, ki is derült, hogy mire… Josh lépett be a George”s-ba és nagy léptekkel haladt az asztalunk felé. Már értem a plusz egy főt!
- Elnézést a késésért. Josh vagyok- ült le közénk
Mindenki üdvözölte. Josh a vacsora alatt végig engem bámult, és ezt persze Alexander is észrevette
- Sajnálom, de mennem kell- állt fel Josh- Brook, velem jönnél egy percre, kérlek?
- Persze- álltam fel zavartan, nem akartam problémát. Tessa csak mosolygott- mit szeretnél?- kérdeztem, mikor kiértünk
- Csak… beszélni. Rég nem láttalak és nem válaszoltál
- Tegnap láttalak, és nincs mire válaszolnom…
- Brook- mondta a nevem, majd megcsókolt
Olyan volt, mint egy hideg zuhany. Mikor elhúzódott azonnal pofon vágtam.
- Ezt Tessa hozza ki belőled, ez nem te vagy. De ha ennyire tud befolyásolni, akkor biztos, hogy nem a válasz
Dühösen mentem vissza az étterembe, és Alexander már nem ült a helyén.
- Hol van Alex?
- Kiment utánad, az előbb. Nem találkoztatok?- kérdezte egy elfojtott, gúnyos mosollyal Tessa
- Nem, de ha megbocsájtotok, rosszul érzem magam. Hazamegyek taxival. Viszlát
Felkaptam a táskám, majd kimentem az ajtón. Szétnéztem, mikor megláttam Alexandert. Épp egy padon ült, és cigarettázott. Cigizik?!
- Alexander- futottam hozzá, vagyis tipegtem, mert a cipőm sarka elég magas volt
- Most mi jön?- kérdezte gúnyosan, és felkacagott- van még valaki, akivel kavarsz? Ez a Josh gyerek, aztán Sebastian. Ki van még, Brook?
- Ez fű?- kérdeztem elsőre. Szinte el sem jutottak a tudatomig a sértések, amiket a fejemhez vágott
- És ha az? Semmi közöd hozzá
- Nem értem, mi a bajod, és tudhatnád, hogy Tessa épp ezt akarta elérni. Ő vonta össze az asztalokat, és hívta meg Josht
- Nekem mást mondott…
- Mikor beszéltetek?
- Nálunk volt készülődni, és akkor mesélt ezt-azt. Hogy Josh-al már vagy egy éve együtt vagytok, és a srác nagyon szeret, és te is bele vagy esve
- Te így ismertél meg? Hogy kavarnék mással, ha van barátom? És gondolod, ha egy Josh- félével járnék, akkor még nem feküdtem volna le senkivel?
- Tudod mit? Nem tudom, hogy mit gondoljak, nem tudom, hogy ki vagy- pattant fel- ma annyira gyönyörű vagy, és azt akartam, hogy ez az este a mi esténk legyen, de…
- De nincs de! Ezzel is csak láthattad, hogy Tessa mire képes azért, hogy megszerezzen előlem valamit. Jelen esetben téged. Nem akarom, hogy ez az este így végződjön
- És is jobbra számítottam- emelte fel a fejét, és elmosolyodott- mehetünk?- nyújtotta a karját?
Érdekesek ezek a kedélyingadozásai…
- Hova megyünk?- karoltam bele
- Meglepetés- válaszoltam, és elindultunk a hosszú utcán, az óceánpart felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése