11. rész

Sziasztok!
Nagyon köszönöm az előző részhez a komikat, remélem, hogy honorálni tudom ezzel a résszel, és azzal, hogy hamar hoztam ;)
A szavazást ne felejtsétek, messze vagyunk még a 45 szavazattól!!
Nem húzom az időtöket, szép estét, és jó olvasást!!
:*

11. rész

Legénybúcsú

~Anna
A mosolya láttán sem sikerült feleszmélnem, de mikor Seb megjelent a háttérben, félbe szakította a mámorom.
- Szia- köszönt- gyere be!
Kicsit remegő térdekkel indultam el, és mivel a férfi, aki ajtót nyitott, még mindig nem állt el az útból, muszáj volt hozzá simulnom, hogy be tudjak lépni a szobába. Mondanom sem kell, nem volt könnyű feladat…
- Nem úgy volt, hogy sokan lesztek?- néztem körbe- vagy csak, még „nem értek ide”?- mutattam macskakörmöt
- Az az igazság…- vakarta meg a tarkóját- hogy csak mi ketten vagyunk
- Jó, ezt még megértem. De rajta miért nincs ruha, és rajtad zokni, meg cipő?
- Vetkőzős póker- vigyorgott kajánul
- Ti szoktatok kártyázni?- csodálkoztam
- A legénybúcsúján megadom neki, hogy nyerjen. Egyébként minden másban én nyerek- beszélt most az előbbi, szőke férfi, érdekes akcentussal
- Anna, ő itt Kimi. Kimi, Anna- mutatott körbe Seb
- Örvendek- rázott velem kezet
- Szintúgy
Megkínáltak valami kajával, meg piával is. Inkább a másodikból kértem, és abból elég sokat. Én is betoppantam, ezért arra gondoltak, hogy kezdjük előröl a játékot… Érdekes kis szabályzatot rittyentettek, de nekem megfelejt. Vagy vetkőzöl, vagy iszol egy pohárral. De a poharas verziót csak 1-szer lehet felhasználni, és ha egymás után kétszer veszítesz, és még ittál is, akkor 2 ruhadarabot kell ledobnod. Remélem, nyerni fogok! Vicces kis éjszaka lesz ez.

A játék kezdetét vette, Sebastian kevert, majd osztott. Mindenki teljesen be volt sózva. Én teljesen nyugodtan ültem, majd amint a lapok előttünk hevertek, mindenki felvette a pókerarcát. Kinek jobban, kinek rosszabbul- gondolok itt Sebastianra- sikerült ezt megtennie. Egész jártas vagyok a pókerben, így nem esett nehezemre átvágni őket, és nyerni. A zsetonokat tologattam befelé, tartottam, emeletem, mindent csináltam, amire szükségem volt. A lapjárás igen kedvező volt, legalább is nekem. Már vagy a 4. körben tartottunk, mikor nekem kellett levenni a cipőm… Nem haladtunk gyorsan, de vicces volt ennyire kiszolgáltatottnak látni őket.
Az állás nekem kedvezett, mivel egy idő után Kimin nem volt póló, Seben viszont még nadrág sem.
- Elég gyengék vagytok- nevettem fel, mikor a kör végén ismét én nyertem
- Szerintem rossz ötlet volt ezt elkezdeni- vakarta meg a fejét Kimi
- Vetkőzz!- parancsoltam rá, mire felállt, és egy laza mozdulattal letolta a gatyáját. Így legalább már egyforma ruházatban voltak Sebbel…
A lapjárás könnyen változik, aki eddig szerencsés volt, könnyen szerencsétlenné válik… így voltam ezzel én is. Elveszítettem mindenem, és egy bugyiban, meg egy melltartóban ültem a fiúk előtt. El sem tudtam képzelni eddig, hogy két barát tud ugyanúgy vigyorogni egy félmeztelen lányra… ugyanazzal a kaján vigyorral, és ugyanazokkal a gondolatokkal…
- Hoppá- nevetett fel Seb, mikor ő nyert- ahogy látom, nincs mit tenned, így… Kimi- fordult a finn felé- a bugyija legyen, vagy a melltartója?
- Iszok!- vágtam rá, mire lehervadt a mosoly a képükről
- Legalább a következő körben már mindent láthatunk- vigyorodott el Kimi
Seb ismét osztott, ment tovább a játék. Mikor megláttam a lapjaim, majdnem kiesett a szemgolyóm a gödréből. 4 ász… ez meg mi a fene? Felnéztem Sebastianra, aki csak elmosolyodott egy pillanatra, majd visszanézett a lapjaira. Persze én nyertem a kört, így az összes tét az enyém lett.
- Mindjárt jövök- álltam fel az asztaltól, majd a konyhába mentem.
Öntöttem magamnak egy kis chipset egy tálba, meg egy pohár kólát. Épp nyújtózkodtam, hogy visszategyem a szívószálat, ami az előbb kiesett a szekrényből, mikor megéreztem egy puha tenyeret a fenekemen. Sebastian keze volt az. Mikor lábujjhegyről visszaereszkedtem a talpamra, erősen belemarkolt az előbb említett testrészembe
- Csak hogy tudd, kié vagy- suttogta a fülembe, és én teljesen megborzongtam

Esélyem sem volt rá nézni, mivel mire megfordultam, már ott sem volt. Visszariszáltam a fiúkhoz, majd leültem, hogy játszunk tovább. Azt nem tudom, hogy Sebastian magának direkt, vagy véletlenül paklizta e be, de mikor visszaértem, rajta már nem volt alsó. Mivel nem akkor láttam először, meg sem lepődtem igazán. Visszaültem a helyemre a pókerasztalnál, majd Kimire pillantottam, mire az elmosolyodott
- Ti már voltatok együtt- vigyorgott, mindent tudóan
- És van velem probléma?- kérdezte Seb
- Nős férfi és lám, mit sem segít- nevetett a finn, mire a német szúrósan nézett
- Miattam ne vesszetek össze- állítottam le őket- Az volt az első és az utolsó
- Ezt biztos, hogy Seb is így gondolja?- kérdezett rá Kimi
 - Biztos- állítottam, de Seb ábrázata mást tükrözött
Mondanom sem kell, megsértődött azon, amit mondtam, így az én melltartóm volt az asztalon egy körrel később. Nyálcsorgás közepette próbáltunk tovább játszani, de végül is biztos volt, hogy mindig én nyerek, hisz ahogy Sebastian mondta „csak az övé vagyok”, így nem hiszem, hogy megengedi, hogy Kimi láthassa legintimebb pontomat.
Sebbel kapcsolatban mindig tévedek!
- Le a bugyit, csajszi- nyalta meg a szája szélét Kimi
- De így már nincs is értelme játszani- vontam meg a vállam- nyertél- néztem a finnre
- Ha nem teszed meg, büntetést kapsz- okoskodott Seb
- Na ne mond! Elfenekelsz?- nevettem fel szarkasztikusan
- A győztes adhatja meg, mit kell tenned…
- Amit ő akar…- mutattam a finnre- azt te biztos, hogy nem fogod megengedni
- Holnap nősülök. Miből gondolod, hogy jelent valamit, ha mással vagy?
- Szóval semmit nem jelent, ha mással látsz?
- Kéne jelentenie?
Gondoltam úgyis elveszi holnap Hannát, már mindegy, hogy mit teszek. Nem érdekelt, hogy valaha is szerettem, vagy, hogy valaha ő is szeretett. Lehet, hogy még most is ugyanazt érezzük, de a pia, ami akkor már nem kevés mennyiségben volt a szervezetemben, nem engedte, hogy erre emlékezzek.
Egy laza mozdulattal letoltam a bugyim, majd Kimi elé sétáltam. Jobb lában átvetettem combjain, majd így ültem bele ölébe, érezve egyre jobban meredező férfiasságát. A nyakát csókolgattam, majd Sebastian felé fordultam. Ideges pillantásokat vetett felém, szemei szinte szikráztak. Jó! Nekem csak ez kellett, hogy tovább folytassam.
- Csináljunk valami mást. Unom- kezdte el, és habár én hallottam, nem hiszem, hogy Kimi igen, ugyanis egyre lejjebb haladtam, csókjaimmal kényeztetve- ez az én legénybúcsúm!- kérte ki magának, majd mellém lépett és karomnál fogva kirántott Kimi öléből.
Előtte álltam, teljesen meztelenül, úgy néztem ki, mint egy ártatlan tini, akire éppen rányitott az apja.
- Seb, neked nem mindegy, kivel vagyok?- kérdeztem
- Nekem mindegy, de ne előttem legyél mással
- Ó, az jó, mert akkor kölcsönkérnénk azt a szobát- mutattam az egyik ajtó felé
- Azért vagytok itt, hogy én jól érezzem magam
- Ha gondolod, nézheted- ajánlotta fel Kimi
- Be is szállhatsz- suttogtam a fülébe, mire teljesen libabőrös lett a háta.

Végigsimítottam gerince vonalán, majd éreztem, ahogy ágyéka táján egyre csökken közöttünk a távolság. Hallottam, ahogy hangosan és nehézkesen nyel egyet, majd szóra nyitja kiszáradt száját
- Ez nem te vagy- suttogta
- Ezt hoztad ki belőlem. A te műved vagyok
- Sajnálom- suttogta
- Én nem- haraptam bele óvatosan fülcimpájába, majd visszasétáltam az asztalhoz, és felvettem a melltartóm és a bugyim
Kimi ábrázata igen siralmas volt, de egy kacsintással megnyugtattam, hogy amint Seb elalszik, miénk a pálya. Valami különös oknál fogva kívántam a finnt. Talán csak azért, mert szexi volt… nagyon szexi.
Még szédelegtünk vagy egy órát, majd fél 3 körül mindenki aludni ment, mert Sebastian holnap csak nem lehet teljesen másnapos az oltár előtt. Mindenki külön szobát kapott… Seb nagy biztonságot nyújt nekem!
Nagyjából egy órával a „takarodó” után kisurrantam a szobámból, és bementem Kimihez. Lassan lopakodtam oda hozzá, és útközben megszabadultam fölsőmtől.
- Már azt hittem, sose jössz- ült fel az ágyra, mikor mellé értem
- Sose hagynálak ki- kacagtam fel halkan, majd szenvedélyes csókcsatába kezdtünk.
A tempó gyors volt, mindent sokkal tapasztaltabban csinált, mint Seb. Legalább is én így éreztem. Próbáltam mellette nem kispályásnak tűnni, de gondolom kiszúrta. Vagyis biztos…
- Ugye nem ez lesz az első?- kérdezte, mikor már egyikünkön sem volt ruha, és fölöttem tartotta magát
- Nem- ráztam a fejem- de még nem volt olyan sok…
- Akkor legyek valamennyire óvatos?- kérdezte, mire én teljesen lefagytam. Ilyenekre figyel?...
- Igen, légyszi- simítottam meg az arcát
Miután megtudta rólam ezeket az infókat, kicsit lelassított, és óvatosabb volt minden téren. Nem volt annyira „alapos” az előjáték, mint Sebastiannal, de már amúgy is fel voltam kicsit izgulva, hisz, mint mondtam, a finn nagyon szexi volt, és igazából az egész „titokban” zajlott. Vagy legalább is Seb előtt titokban kellett, hogy tartsuk.
Az aktus nagyjából 10 percig tartott, és a végén ismét volt orgazmusom. Jó volt újra tapasztalni ezt az érzést, és most már kezdem megérteni azokat, akiknek ez a „drogjuk”… Nem volt annyira finom, mint Sebbel, de lehet, hogy ez azért van, mert a kis németet nagyon is szeretem. Szörnyű érzés lesz holnap ott szórni a rózsákat, azzal a tudattal, hogy a nagy szerelmem, és lehet, hogy az életem szerelme egy másik nőnek mondja majd ki az örökké tartó igent.

Hajnali fél hatkor másztam ki Kimi ágyából, majd visszaosontam a sajátomba. Nem aludtam többet egy óránál, már fent is voltam. Kimentem pisilni, és már nem volt kedvem visszaaludni. Lefőztem egy kávét, majd amíg csináltam, megjelent Seb is. Mint egy kisgyerek, felült a pultra, és egy kicsit szomorkásnak, de idegesnek is tűnt. Köszöntem neki, mire csak morgott. Tovább csináltam a kávékat, gondoltam Kiminek is viszek egyet.
- Jó volt vele?- kérdezte lehangoltan
- Igen- mosolyodtam el
- Vele jobb volt, mint velem?
- Ez nem rivalizálás. Ez puszta szex- néztem rá, és abbahagytam, amit eddig csináltam
- Jobb volt?
- Nem.
- És miért tetted meg?
- Mert kedvem volt hozzá… nem vagy az anyám, nem kell mindenről tudni. És egyébként is… honnan is tudod, hogy vele voltam?
- Bementem a szobádba, és nem voltál ott
- Mit kerestél a szobámban?
- Veled akartam aludni. Akkor, először és utoljára. Csak tudni akartam, hogy milyen arra ébredni, hogy téged tartalak a karjaimban
- Szerintem te mazochistának lettél szánva… Feleséged van! Ezen mit nem lehet felfogni?
- Azt nem tudom felfogni, hogy miért szeretlek. Ha valaki, bárki adna egy jelet, hogy ne vegyem el Hannát, mert melletted a helyem… az egész életem eldobnám, hogy ez valósággá válhasson
- Nézd, Sebastian- kezdtem bele egy nagy sóhaj után, de a telefonom rezegni kezdett- én nem tehetem meg azt, hogy…- a konyhapultról felvettem a készüléket, és megnyitottam az üzenetet, amit Dorina küldött
Egyből megrökönyödtem. Nem bírtam tovább mondani, amit akartam, már nem is emlékeztem, mit kezdtem el mondani. Seb leugrott a pultról, majd mellém lépett, de én elfordítottam a képernyőt
- Mit nem tehetsz meg?- kérdezte és ki akarta venni a telefont a kezemből
- Hogy… hogy…- makogtam- nem… szakíthatlak el tőle…
- Jó, ezt értem, de mit kaptál, ami ennyire titkos?
- Egy jelet, Sebastian. Egy jelet- gondoltam magamban, majd lezártam a telefonom kijelzőjét, hogy az előbb kapott kép titokban maradjon Sebastian előtt