11. rész
Fiedel
vezetett a partig, majd amint kiszálltam, ő tovább ment, és mint kértem tőle,
elkezdett szimatolni. Egészen jó kedvem volt, így az estének is mosolyogva
vágtam neki, remélve, hogy tényleg összejön az, amit akarok.
Nem
csalódtam Daniban, a szokásos luxus volt jelen a hajón és az emberek is meg
voltak válogatva. Minden öregebbnek volt vagy 2 kísérője, így rám is
csodálkoztak, hogy én egyedül érkeztem. Egyből megkerestem a házigazdát és
köszöntöttem is
-
Gyönyörűen, mint
mindig- bólint mosolyogva
-
A parti sem
mondható átlagosnak- adok neki két puszit
-
Örülök, hogy
eljöttél
-
Köszönöm, hogy
meghívtál. Annyira régen beszéltünk és röstellem is magam, hogy nem hívtalak,
csak eléggé összecsaptak a fejem felett a hullámok
-
Semmi baj,
igazán. De az az igazság, nem is hallottam felőled…
-
Pedig történtek
velem dolgok- nevetek fel- van egy lányom
-
Igen, de… most
nem szeretnék erről beszélni- rázom meg a fejem
-
Valami rossz
történt?
-
El… elvitte az
apja- kontrázok rá, nem akarom, hogy megtudja az igazat
-
Sajnálom… de
hogy csinálta?
-
Valószínűleg
egyik esete belopódzhatott a házba és elvitte… azt mondta joga van a
gyerekéhez, de én túl jól ismerem ahhoz, hogy megbízzam benne. De… úgyis tudod,
hogy vissza fogom szerezni, tehát ne beszéljünk ilyenekről
-
Persze, látom,
hogy ez fáj neked… de tudod, hogy mindenben szívesen segítek
-
Igen, és nagyon
köszönöm. De most te mesélj. Hogyhogy szerveztél egy ilyen összejövetelt?
-
Kaptam egy
céget, és szeretném ezt mindenkivel megünnepelni. Most, hogy végeztem az
egyetemen is, apa rám hagyta az egyik cégét. Csak van egy kis galiba, hogy
valaki más irányítja, de te is tudod, hogy milyen vagyok… majd megoldom-
kacsint
-
Remélem is-
mosolygok- és nem tervezed, hogy új céget alapítasz?
-
De, tervbe van
véve, de akkor is csak egy leányvállalatot, maximum… Lúcia, ismered Zane-t?-
fordul felém kérdőn, mikor egy iszonyatosan jó pasi megérkezik mellé
-
Nem
-
Akkor, Zane, ő
itt Lúcia, az egyik régi ismerősöm, Lúcia, ő pedig Zane, a volt csoporttársam.
Neki van most vegyipari cége
-
Nagyon örülök-
nyújtja felém kezét mosolyogva. Természetesen elfogadom, de az a mosoly és azok
a szemek… nem hiszem el, hogy ekkora szerencsém van! De vajon miért…?
-
Szintén-
mosolygok rá
-
Én most itt
hagylak titeket, ismerkedjetek, mert megérkezett Maribell- mosolyog rám
-
Ki az a
Maribell?- kérdezem rögtön
-
A barátnőm-
mutat egy szőke csaj felé, aki éppen akkor lép fel a hajóra. Rögtön
megkönnyebbülök
-
Mindig ezt csinálja
velem- mosolyog rám Zane
-
Mit?
-
Mindig itt hagy
csinos lányokkal, én pedig csak állok, mint egy megszeppent kisfiú
-
Néha jobb a
kisfiú, mint az izomagy- nevetek- de nem tűnsz latin- amerikainak…
-
Amerikában
születtem, de aztán elköltöztünk ide, hisz itt fejlődik az ipar… az apám is
cégvezető, így nekem is annak kellett lennem…
-
Nem szereted?
-
De, nem ezzel
van a gond, csak még fiatal vagyok ehhez. Jó lett volna élni egy kicsit az
egyetem után
-
Igen, ismerem
ezt az érzést- mosolygok. Könnyebb dolgom lesz, mint gondoltam. Jól néz ki,
kezdő és nagyon jól és könnyen befolyásolható…
-
Kérsz pezsgőt?-
vesz le két poharat a tálcáról
-
Igen, köszönöm-
nyúlok utána
-
Akkor, igyunk
arra, hogy találkoztunk- emeli magasabbra a poharat
-
Hogy
találkoztunk- ismétlem és összeérintve a két poharat, belekortyolok a habzó
borba- nem is csinálod rosszul- mosolygok. Tudom, hogy mindenkinek kell egy kis
bíztatás
-
Abból nekem is
van elég- rántom meg a vállam- és a szívtörés sem az én szakmám- dehogynem…
csak te ezt még nem tudod
-
Ezt remek
hallani. Esetleg… találkozhatnánk máskor is? Kettesben?- pirul el
-
Persze, szívesen
megismernélek. Egyébként nem tudod, hogy melyik céget kapta meg Dani?
-
Most fogja elmondani,
gyere menjünk- csúsztatja óvatosan ujjait tenyerembe. Én nem ellenkezem, így
kézen fogva megyünk a rögtönzött kis színpad elé
-
Jó estét, barátaim!
Köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttetek- kezdi a beszédet Dani- mint tudjátok,
vége az egyetemi éveimnek… nincs több koleszos csaj- felnevet mindenki-
lezártam a tanulmányaim, és már csak az élet vár rám. Mint már sokan tudjátok,
apám hagyott rám egy céget, mely, habár nem is a csúcson van, vagy legalább is
nem az én kezem által a csúcson, én fogom ott tartani. Mivel az I-ron vasgyár
és alkatrészüzem mától az enyém
-
Hogy mi a jó
ég?- kérdezem hangosan
-
Baj van?- fordul
felém rögtön Zane
-
Nem, semmi. Itt
a számom- firkantom le gyorsan egy papírra- hívj bármikor, de most el kell rohannom
-
Ne vigyelek
haza, vagy kísérjelek el?
-
Nem köszi, már…
itt vannak értem
-
Vigyázz magadra
-
Mindig vigyázok-
eresztek meg egy magabiztos mosolyt, majd lesietek a hajóról. Fiedel már az
autóban vár, és elég zaklatottnak tűnik…- Fiedel- pattanok be- mi történt, hogy
ilyen zilált vagy?
-
Néz hátra-
mosolyog
-
Mari??- kapom
rögtön ölembe kislányom és szorosan magamhoz ölelem- hogyan Fiedel, hogyan?-
kérdezem bőgve
-
Majd elmesélem,
de jobb, ha most indulunk
-
Igen, szerintem
is. Nagyon fontos dolgot kell mesélnem
-
Most is
mondhatod- hajt rá a főútra, és már valamivel nagyobb biztonságban érzem magam-
a cég, ami úgy volt, hogy Pabloé, amit elvettünk… ugye mondtam, hogy valaki más
áll a háttérben… és… az a valaki, Dani apja. És Dani… mostantól Danié az I-ron…
***
Sziasztok!
Látom, nem volt nagy sikere a novellának..:/ nem baj, majd még próbálkozom ;)
Szóval a részről csak annyit, hogy remélem elmondjátok, milyen volt :D
Szép estét :)
Pusziiii :*
***
Sziasztok!
Látom, nem volt nagy sikere a novellának..:/ nem baj, majd még próbálkozom ;)
Szóval a részről csak annyit, hogy remélem elmondjátok, milyen volt :D
Szép estét :)
Pusziiii :*
Szia!
VálaszTörlésNézz be hozzám,vár rád egy kis meglepi!
Szia :)
VálaszTörlésEzer bocs, hogy régen írtam de egyszerűen alig van
időm még mindig tanulnom kellene, de ehelyett mit
csinálok?...Te írásod olvasom szóval vedd
megtiiszteltetésnek és nagyon gyorsan hozzd a frisst,
mert még mindig imádom a sztorit!! :DD
Puszii